Budaörs a főváros agglomerációjában található egyik legfejlettebb település. Történelme az 1200-as évekre nyúlik vissza. Az 1700-as években a Zichy grófok sváb telepeseket hívtak ide. A sváb hatás még ma is érezhető a városon. Az elmúlt évtizedek/évszázadok alatt is folyamatos átalakuláson ment keresztül a település. A lakosság összetétele, a város területhasználata is megváltozott, kiterjedt. Mára a 2. leggazdagabb Budapesten kívüli településsé nőtte ki magát. Rengetek lehetőség, program, szervezet található itt. Véleményem szerint Budaörsön sok erős mikroközösség van jelen, melyek szervezik, alakítják városuk életét. Ezen közösségek egyik nagy csoportja az oktatási intézmények köré épül. Öt általános iskola és két gimnázium látja el ezt a funkciót. Ezek mellett két zeneiskola, különböző sportágakkal foglalkozó egyesületek és szakkörök kötik le a fiatalok energiáit.

Az épületem célközönsége alapvetően a budaörsi diákság (10-20 éves kor). Egy olyan közösségi - szabadidő lekötésére és tanulásra is alkalmas - helyet szeretnék létrehozni, ahol a csellengő, hátrányos helyzetű tinédzserek vannak fókuszban. Úgy gondolom, hogy Budaörsön arra is lenne lehetőség, hogy ez a „tanoda”, ne a megszokott tanár-diák rendszerben működjön, hanem az egyetemi öntevékeny körök/ cserkészet/ budaörsi Illyéses szakkörök mintájára diákok taníthatnának diákokat. Az 5-6 állandó tanár munkatárs a stabil hátteret, a felügyeletet és egyfajta keretet biztosítana.

A tervezés helyszíne a jelenlegi tanodával szemben található telek, melyre a város is mint egy fejlesztési lehetőség tekint. Ez a terület az egyik legkönnyebben elérhető helyek közé sorolható, a főút mellett található. Északról sétáló utcás közösségi térhez kapcsolódik, délről pedig egy parkolósáv védi az autóforgalomtól. Ez a városi tömb hosszházas épületekkel volt beépítve, de mára ez a rendszer dél felé zártsorú beépítéssé egészült ki. Az én épületem ezekhez a beépítési struktúrákhoz kíván igazodni. Az épület egy kétszintes nyeregtetős ház, melyhez egy nagyobb kert is kapcsolódik. Az alsó szint a közösségi tereké, a felső pedig a tanulásra fókuszál. Fontos szempont az átlátások biztosítása, hogy mind a tanárok, mind a diákok megtalálják egymást. Az épület teret biztosít egyéni és kiscsoportos foglalkozások, családi napok, szakkörök, néptánc és népzenei programok számára. A nyár során a kerten lesz a fő hangsúly. Táboroztatásnak, vagy csak a szabad játéknak is ez lehet a tere.

A középfőfalas hosszházas épület falazata 50-es Porotherm falazóblokkból készül hőszigetelés nélkül, téglaporos vakolattal. A tető cserépfedéses nyeregtető. A lábazat is vörös műkő. Így alkot az épület homogén tömeget. A bejáratnál megjelennek a közösség által alkotott mozaikdarabok. Ennek már hagyománya van a városban, több épületen, körforgalomban is megjelenik egy-egy ilyen közösségi alkotás. Ezzel az akcióval az emberek figyelmét is a tanoda felé lehetne irányítani. A régi elbontandó épület mészkő falazata a kerítésben él tovább.

A monori Tabán telep központjában található telekegyüttest a terület köztereként kívánom hasznosítani. Cél a munkahelyteremtés, az életszínvonal emelése és hogy hiánypótló közösségi funkciók tudják megvetni itt a lábukat, ezzel is segítve a közösség megerősödését.

Tervem három fő pillérre támaszkodik. A fürdőházra, mely jelenleg egy komoly probléma tüneti kezeléseként jön létre, egy kisbolt, mely szintén hiánypótló funkció ebben a térségbe és maga a közösségi tér, ami kulturált keretet képes adni a találkozásra, beszélgetésekre, sportra, piacra és más efféle programra.

Természetközeli helyszínünk a Budai hegyekben, a Mária zarándokút, a Filmarchívum üzemi épülete és az egyre sűrűsödő zöld keresztezi. Az emelvényre helyezett épület a városi nyüsgéstől, zajtól való elemelkedést sugallja.

A tervezett rámpa tövében, az utcához kapcsolódó kis megálló és vízvételi pont jelezni, hogy itt mindenkit szívesen látnak. Támfalak betonból készülnek melyhez kirekesztésnek a Pilisvörösváron található köfejtőböl lehetne hulladék kőanyaghoz jutni. A szükséges zsaluzat faanyaga a későbbiekben burkolatokhoz és tartószerkezetekhez is felhasználható maradna. Egy közösségi nap keretén belül fák és bokrok ültetésével egyrészt jelet lehetne hagyni a kápolnát csak az utcáról szemlélőknek, másrészt a növényzettel korlát képezhető. Így későbbiekben a kert biztognságosabban belakhatóvá és hasztnálhatóvá válna.

Minden egyes feladatnál felmerül az arányosság kérdése, hogy mennyi építéssel, anyagi ráfordítással és szociális tevékenységgel tehető jobbá adott környezet, úgy, hogy ne legyen túlzó, hahem a helyiek számára szerethető, elfogadható.